Hozzávalók: 575 gramm liszt (ebből kb. 300 gramm teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt, és 275 gramm rozsliszt, 375 ml víz, egy zacskó szárított élesztő (Budafokos), két teáskanál só, két teáskanál cukor, egy púpos evőkanál margarin,
magok: lenmag, szezámmag, szotyola, tökmag.
Elkészítés:
A vizet az üst aljába öntöm (fontos, hogy a víz legyen alul, hogy jól össze tudja keverni, ne legyen a kenyér oldalán száraz maradvány), majd utána a lisztet és a többi hozzávalót belerakom. A magokat is az elején szoktam, nem várok sípszóra és dobszóra ... :-).
Ugyanúgy egyes programon (3 órás) sütöm.
Végeredmény: egy nagyon finom, egészséges, rostban gazdag házi kenyérke, amit elrontani nem lehet!
Megjegyzés: A rozslisztet is tartalmazó kenyerek kissé tömörebbek (ami szerintem nem baj...), mert a rozslisztben nincsen sikértartalom.
Előnyük, hogy mivel sok rostot tartalmaznak a teljes kiőrlésű kenyerek, így kevesebb is elég belőlük a jóllakottság - érzés eléréséhez. Nem emelik olyan mértékben meg a vércukorszintet, hogy evés után egy órával már azonnal éhes légy. A rostok tisztítják a bélbolyhokat, salaktalanító hatással bírnak. A búza héjában is értékes vitaminok vannak, kár megfosztani őt tőle...
Ezzel szemben sajnos általában a minden jótól megcsupaszított fehér lisztet használjuk. :(
És érdekes: míg a teljes kiőrlésű változatokkal jóval kevesebb feldolgozás és macera szükséges, mégis drágábbak, mint a fehér liszt.
A múlt században, századfordulón (de lehet, hogy régebben, nem tudom. :-)) a fehér kenyér csak a gazdagabbak kiváltsága volt, úgy érzem, most fordult a kocka, most pedig az emberek a teljes kiőrlésű változatokat engedik meg maguknak a nehezebben, a magasabb áruk miatt.
"A rozscipótól az orca kipirul" - ez egy régi mondás, mivel a rozs sok vasat is tartalmaz.
Jó étvágyat!
A hozzávalók sütés előtt:
